A napsugárzásnak általában jó hatása van mint például a D vitamin képzés, a védöhatású pigmentképzés vagy a hangulat javítása de börrákot és egyéb börbetegségeket is okozhat. Sok börbetegséget kiválthat vagy súlyosbíthat a napsugárzás.

A fény által kiváltott börbetegségek elsösorban a ruhával nem fedett börterületeken jelennek meg, de túlérzékeny egyéneknél a ruha alatti területeket is érintheti az elváltozás.
A diagnózist az elhelyezkedés alapján állapítja meg az orvos amiben nagy szerepe van a tünetek megjelenése és az UV sugár behatás között eltelt idönek.

A tünetek
Leégés és pigmentáció az UV sugárzás megszoktott és elfogadott tünetei. Fokozott reakció esetén hólyagok, vörös foltok, kiütések, amelyek viszkethetnek is, ekcémára hasonlító börelváltozások, a köröm elválása is kialakulhatnak.

Sok kémiai anyag, kozmetikumok, ipari termékek és gyógyszerek okozhatnak helyi vagy a szervezetbe bejutva fénytúlérzékenységet vagy napallergiát.
Nagyok az egyéni különbségek amit elsösorban az öröklött tényezök határozzák meg, de szerepet játszanak a környezeti tényezök is.

Fotoszenzibilizáció

A bör megváltozott rakciója a fény és valamilyen kémiai anyag (fotoszenzibilizátor) együttes alkalmazásakor.
Két formája van :

Fotótoxicitás : nagyon hasonlít egy egyszerü leégéshez, vörös, duzzadt bör, néha hólyagos. Ebben az esetben a bör hevesebben reagál a napsütésre mint megszokott de a szervezet ellenálló rendszerének ebben nincsen szerepe, tehát nem beszélünk allergiáról. Kialakulásának valószínüsége függ a börben található gyógyszer mennyiségétöl. Felléphet az elsö adag után, gyakrabban jelentkezik magas adagok után és csökkenhet az adag csökkentésekor.

Fotóallergia : kevésbé gyakran jelentkezik mint a fotótoxicitás. A bör fokozott reakciójáról van szó, de ebben az esetben a szervezet ellnállórendszerének a hibás müködése van a háttérben, azaz itt allergiáról beszélünk. Az elváltozás a ruhával fedett területeken is megjelenhet, 7-10 nap is eltelhet a tünetek megjelenéséig és nagy az esélye, hogy újra jelentkezik a gyógyszer ismételt szedésekor még akkor is ha nagyon alacsony dózisban szedik.

Sok gyógyszer kiválthatja mind a két reakciót. A kezeléshez tehát elöször meg kell különböztetnünk, hogy melyik folyamatról van szó.

Hogyan védekezzünk a napérzékenység ellen?

Ha várhatóan napsugárzás fogja érni a börünket, mint például a nyári hónapokban, téli sport vagy a trópusokon való tartózkodás alatt akkor a legkézenfekvöbb tanács, hogy ne szedjünk olyan gyógyszer amelyik fényérzékenységet okozhat, hanem válasszunk egy másik gyógyszert.

Azokat a betegeket akik ilyen gyógyszer(eket) szednek figyelmeztetni kell a gyógyszer fényérzékenységet okozó mellékhatásáról és tanácsolni kell, hogy kerüljék a napsugárzást, szoláriumot, erös fényt mint például fogorvosnál vagy mütöben felszerelt nagyteljesítményü lámpákat.

Ha a napsugárzás vagy egyéb fény elkerülése nem lehetséges akkor védö ruházat viselése javasolt.


Magas fényvédö faktorral rendelkezö napozókrém használata javasolható, de ez nem ad minden esetben elegendö védelmet.


Ne szedjünk egynél több olyan gyógyszert amelyik fényérzékenységet okozhat mert ez növeli a tünetek kialakulásának esélyét.


Ezeket a tanácsokat ajánlott betartani a kezelés ideje alatt valamint néhány nappal vagy héttel a kezelés befejezése után attól függöen, hogy milyen hosszú a gyógyszer kiürülési ideje.

A tünetek megjelenésekor azonnal abba kell hagyni fényérzékenységet okozó gyógyszer szedését. Ezt kizárólag orvosa beleegyezésével tegye!
Ez egyébként legtöbbször nem vezet azonnali javuláshoz, ez attól függ, hogy a gyógyszer mennyi idö alatt ürül ki a szervezetböl.

Az UV sugárzás kerülése a gyakorlatban nehezen megvalósítható.

Fényérzékenységet okozó gyógyszerek